Muzo a világ samragdbányászatának fővárosa, a dél-amerikai kontinens legvéresebb háborúinak a központja. A Guerra Verdétől mai napig szenvedő völgy Kolumbia legalantasabb smaragdcárjainak, drogvezérek által támogatott paramilitárisoknak és gerillacsapatoknak a harctere. Itt gyülekezik az ország söpredéke abban a reményben, hogy rálelnek egy kőre, ami Kolumbia leggazdagabbjai közé emeli őket. Rengeteg véres történet, kiszínezett legenda kapcsolódik Muzóhoz, amit második alkalommal kerestünk fel Mirador-csapattal.
A Nariñóban tett kitérőnk után visszatérünk Kolumbia turistösvényére. Popayánnal ismerkedünk, ami amellett, hogy Cartagena mellett az ország második legszebb városa, egyetemi központ is. A fehérre mázolt gyarmati épületek nem csak ránk, az itt élőkre is jó hatással vannak. Nem véletlen, hogy a város számtalan művészt és politikust, köztük elnököket ajándékozott Kolumbiának. Jöjjön hát egy képes blog Popayánról, a fehér városról.
Nariñóba kezdünk végképp beleszerelmesedni. Csodaszép falvakhoz, végtelen mákföldekhez és egy lélegzetelállító vízeséshez van szerencsénk, csak a San Pablo környéki látnivalókba tört bele a bicskánk. Az itt élők nem értik, miért nem látogat el Kolumbia ezen szegletébe több turista, és az igazat megvallva mi sem nagyon értjük. Nariñóból könnyen válhatna hátizsákos paradicsom, csak bátrabb utazókra lenne szükség.